Foglalkoztatás 3.0

Az előadás szélesebb, nemzetközi kontextusba helyezve mutatja be az aktuális foglalkoztatási trendeket a magyar munkaerőpiacon. A jelen és a közeljövő várható foglalkoztatáspolitikai kihívásai közül részletesen kitér a vállalkozásokat sújtó munkaerő-hiány és a rendelkezésre álló hazai munkaerő-tartalék kérdéskörére. Ismerteti azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek az újraiparosítási program munkaerő szükségletével kapcsolatban felmerülő problémákra keresik a választ. Ezzel összefüggésben szó lesz a külföldi, elsősorban harmadik országok munkavállalóit érintő alkalmazási lehetőségeiről, valamint a munka világát érintő uniós jogharmonizációról.

A munkaerő-migráció a munkaerőpiac egyik legaktuálisabb kérdése. Ez a folyamat lehet önkéntes vagy kényszerű, ideiglenes vagy végleges, de mindenképp számos kérdést felvet. Ráadásul a munkaerő-vándorlást a gazdasági tényezőkön túl politikai és társadalmi tényezők is befolyásolhatják, miközben a folyamat munkaerőpiacra gyakorolt hatása is lehet pozitív vagy épp negatív is. Pozitívum, hogy a munkaerő-migráció hozzájárulhat a készségbeli hiányosságok pótlásához, a gazdasági növekedés fellendítéséhez. Lehetőséget teremthet a munkavállalók számára életszínvonaluk javítására és értékes munkatapasztalat megszerzésére. Ugyanakkor negatívum, hogy a munkaerő-migráció hozzájárulhat a munkavállalók kizsákmányolásához, társadalmi feszültségeket teremthet és a helyi munkavállalók elköltözéséhez vezethet. Ezt az összetett kérdést körültekintően szükséges kezelni és szabályozni, hogy a folyamat minden szereplője számára előnyös legyen.

A Magyarországon foglalkoztatott harmadik állambeli munkavállalók adó- és járulékkötelezettségével kapcsolatos alapvető tudnivalók, a digitális nomádokkal kapcsolatos szabályok

A Magyarországra igén váró stagflációs környezet egyértelműen érinti a munkaerőpiacot is, habár a korábbi válságokhoz képest kisebb mértékben. Mi változott meg? Hol van még munkaerő-tartalék? Az előadás ezeket a mindannyiunk életét foglalkoztató kérdéseket fogja körüljárni.

A munka törvénykönyve (Mt.) 2023. január 1-jei változásai jelentős többlet jogosultságokkal ruházták fel a munkavállalókat. Széles körben lehetőséget kaptak a munkavállalók a munkaszerződésük módosításának kezdeményezésére, amely kezdeményezést a munkáltató sok esetben csak igen szigorú indokolási kötelezettség és szoros eljárási határidők mellett jogosult elutasítani. Szigorodtak az éjszakai munkavégzés elrendelésének feltételei: 10 év alatti gyermeket nevelő anya vagy ilyen gyermeket egyedül nevelő munkavállaló számára éjszakai munka csak hozzájárulásával rendelhető el. A cél üdvözlendő: segítse a munkavállalók – különösen a kigyermeket nevelők – munka-magánélet közötti egyensúlyának megteremtését. Vajon milyen kihívásokat tartogat ez a munkáltatók számára, mire érdemes figyelemmel lennie?

Hogyan lehet sikeres a 3. országból történő toborzás jogilag is? Mikortól kezdhető meg szabályszerűen a munkavégzés? Milyen adókedvezményekre jogosultak ezen munkavállalók? Milyen egyéb juttatásokban gondolkodhatunk az alkalmazásuk esetén? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jár körül előadásában Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.

Milyen területeken oldják meg leginkább a munkaerő-problémát a harmadik országbeli munkavállók? Honnan érkeznek általában, és miért épp onnan? Hogyan készüljünk fel a fogadásukra? Mekkora erőforrást és pénzt igényel a külföldi toborzás adminisztrációja, jogszerű elindítása? Hogyan érdemes kommunikálni a cégen belül azt, hogy hamarosan külföldiek is érkeznek? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel Karácsony Zoltán (újságíró, HR Portal) a kerekasztal vendégeinek. A beszélgetésen rész vesz Mécs Márk (HR vezető, ALPINE), Hortobágyi Csaba (ügyvezető igazgató, FEHRER Hungária) és Ottó Csaba (ügyvezető igazgató, Man at Work Kft.), megosztva a gyakorlati tapasztalatokat, a bevált módszereket, folyamatokat.